Délity Méz: “A méhész szorosan együtt dolgozik…”

1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa méhész. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.

A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók.

A világnap alkalmából egy családi méhészettel ismerkedhetünk meg, akik több évnyi gondos odafigyeléssel, és kellő szaktudással végzik munkájukat. Betekintést nyerhetünk egy méhész kulcsfontosságú feladataiba. Illetve szó esik a méhek védelméről is.

Mesélj egy kicsit a vállasozásotokról. Mióta foglalkoztok méhészkedéssel?

Családi méhészetünkben szüleim főállású méhészek, édesapám több mint 30 éve foglalkozik méhekkel. Én öt éve kezdtem el mézeink értékesítésével foglalkozni, elvégeztem egy méhészképzést, és az ott megszerzett elméleti és gyakorlati tudást az értékesítés során kamatoztatom.

Milyen folyamatokkal találkozhatunk a méhészkedés során?

A méhész szorosan együtt dolgozik a természettel, méheit gondoskodással és nagy odafigyeléssel kezeli. A méhészeti termelési szezon kora tavasztól nyár közepéig tart, ekkor gyűjtik a nektárt a méhek különböző virágokról, majd ezt a kaptárban mézzé alakítják. Kínálatunkban több fajta méz megtalálható, amit vándorméhészetünk tesz lehetővé. Ez köszönhető a különböző fajta virágok eltérő nyílási idejének és a telephely változtatásának. Az egyik leglátványosabb méhlegelő tavasszal a repcetáblák sárga színben pompázása, majd ezután méheinket az akácerdőbe telepítjük át. Így jönnek létre a különböző ízű mézek, például repce, akác, hárs, erdei mézharmat.

Miben lett más, mint mondjuk 40-50 évvel ezelőtt? Változott valami? Mire kell a legnagyobb figyelmet fordítani?

Magyarországon kedvezőek az adottságok a méhészkedéshez, azonban a sok év tapasztalata azt mutatja, hogy jóval több a velejáró munka, a változó, szélsőségesebb időjárás miatt vagy az újonnan megjelenő betegségek, növényvédő szerek mind hatással vannak a méhész munkájára. A méhek tartásánál nagy figyelmet kell szentelni a kaptárok (ami a lakásuk, egy kaptárban körülbelül 50 ezer méh el) tisztaságára, minőségére. Édesapám maga készíti őket fából, majd festi le és évente felújítja, hogy ha szükséges. A nektár gyűjtési terület kiválasztásánál, mielőtt a méheinket az adott területre helyeznénk át, a hivatalos szervekkel fel kell venni a kapcsolatot, állategészségügyi és biztonsági szabályokat be kell tartani.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy megóvjuk élőhelyeiket, és fenntartsuk a fajt?

A méheknek nagyon fontos beporzó szerepe van rengeteg más rovarral együtt. Számos gyümölcs, zöldség termése függ a méhek munkájától, a mezőgazdaságban betöltött szerepük pótolhatatlan. Például Kínában találunk olyan tartományt ahonnan eltűntek a méhek, és a gyümölcsfák beporzását emberek végzik saját kezűleg. Amit a közvetlen környezetünkben tehetünk, ha lehetőségünk van rá, hogy méhbarát növényeket ültethetünk, mellyel méhlegelőt biztosítunk számukra. Nekünk a férjemmel egy kis kertünk van, ahova többféle és nem egyszerre virágzó növényt ültettem. Ezzel biztosítva az arra tévedő szorgoskodó méheknek, rovaroknak egy ideális élőhelyet. Ezek lehetnek dísznövények, gyógynövények vagy fűszernövények egyaránt. Például levendula, oregánó, rozmaring, harangvirág, mézbalzsam. Annak ellenére, hogy a méhszúrás kellemetlen és allergiás reakciót válthat ki, nem kell feltétlen tartani a méhek közelségétől. Ők a háttérben dolgozgatnak, el vannak foglalva a gyűjtögetéssel, térképezik fel és repülés közben keresgélik a virágzó területeket. Ha a méh közelünkbe repül, próbáljunk meg pár másodpercet várni és tovább is áll a méhecske.