A változás útja rögös. Amikor megnyitom valamelyik közösségi platformomat, szembejön velem egy kép az elfogadásról. Egy poszt a természetességről, a naturalista ábrázolásról, a megfelelő énkép kialakításról. Beletörődünk, és rábólintunk bizonyos tartalmakra. A változás opció fel sem merül, hiszen tudomásvételt közvetítenek a felületek.
Egy korábbi írásomban, felvetettem a megújulás témakörét, amely talán segítheti a fejlődést.
Ezek ugyebár azt üzenik, hogy bármilyen testalkatod van, akkor is viselhetsz neked tetsző darabokat. Ha esetleg genetikai rendellenességgel vagy megáldva, te akkor is teljes értékű ember vagy. Ha azonos neműekhez vonzódsz, örömmel kell felvállalni, hirdetni, és mások irányába is ezt a felfogást közvetíteni. Mert mindenkinek jól kell éreznie magát a bőrében. Akkor viszont nem is lenne önmaga irányába senkinek problémája. Ezek rendben is vannak, mert vannak bizonyos szituációk, amelyeken nem tudunk változtatni, örökletes, velünk született tényezők.
A rengeteg „motivációs” üzenettől te is azt képzeled, hogy azért mert a másiknak könnyebb az elfogadás, neked is ugyanolyan kényelmes lesz? Te is gyönyörű vagy, tökéletes, mert a közösségi média preferálja az elfogadást.
Vannak olyan helyzetek, amikor elérsz egy szintet, és onnan nincs tovább. Megáll a változás, úgy érzed, egy helyben toporogsz. Vagy nincs rá kapacitásod, esetleg a te képességeidet meghaladják. Ez nem azt jelenti, hogy mindig meg kell elégedni azzal, ami van. Persze túlhajtani sem érdemes, hiszen mindig akad egy arany középút.
Az élet több területén is tudjuk magunkat képezni, lehetetlennek tűnő változásokat is képesek vagyunk elérni. Az elveink, a jellemünk, illetve az akaratunk az, ami nagyban befolyásolja ezeket az átalakulásokat.
Tehát ha te úgy érzed, hogy kicsit gyengébb a fizikumod, nem feltétlenül kell alábbhagyni a lelkesedésednek, tükörbe nézni és azt mondani, hogy így vagyok megfelelő. Járj el futni, edz, és érd el a kitűzött céljaidat. Fokozatosan haladj, ugord meg a saját szintedet.
A legfontosabb a határok lefektetése, valamint az, hogy bármit csinálsz, azt csakis magad miatt tedd. Nem kell másoknak bizonyítanod, csakis önmagad felé tartozol elszámolással.
Nem minden élethelyzet engedi meg a módosulást, de a belenyugvás sem lehet állandó választási lehetőség. Csak akkor tudunk önmagunkkal békében, harmóniában élni, valamint ön azonos viselkedést tanúsítani, ha megkíséreljük a változtatás lehetőségét.
Hozzuk ki magunkból a legjobbat, és lehetőségeinkhez mérten alkalmazkodjunk életvitelünkhöz, mindennapjainkhoz. Amennyiben keményen megdolgozol a kitűzött céljaidért, sokkal nagyobb örömet tudsz okozni magadnak. Értékelni fogod, és megtanulod megtartani azokat az erényeket, amelyen már sikerült módosítanod.
Íme, néhány idézet, amely motiválhat téged a változást illetően.
Judit Blog 
Leave a Reply