A közösségi médiában ismét nagy port kavart egy reklám: egy férfi influenszer, Stumpf Patrik parókában, nőnek öltözve reklámozott menstruációs betétet. A videó pillanatok alatt elterjedt, rengetegen beszéltek róla, és pontosan ez volt a marketing egyik célja. De vajon tényleg sikeresnek nevezhető egy kampány csak azért, mert sokan látták?

A marketingben régóta ismert mondás, hogy nincs rossz reklám, csak olyan, amiről nem beszélnek. Ezzel azonban nem minden szakember ért egyet. A figyelem ugyanis önmagában még nem jelent bizalmat vagy vásárlást.

Egy menstruációs betét rendkívül személyes termék. A célcsoport elsősorban olyan nőkből áll, akik nap mint nap használják, ismerik az ezzel járó kellemetlenségeket, és hiteles tapasztalatokra kíváncsiak. Éppen ezért sokakban felmerült a kérdés, hogy mennyire hiteles egy olyan reklám, amelyben egy férfi – aki soha nem élte át a menstruációt, és próbálja bemutatni ezt a terméket?

Önmagában természetesen nincs probléma azzal, hogy egy férfi beszél a menstruációról. Fontos, hogy ez ne legyen tabu. A kérdés inkább az, hogyan történik mindez. Ebben az esetben a nőnek öltözés és a humor sokak számára inkább elvitte a figyelmet magáról a termékről. Többen úgy érezték, hogy nem a betétről, hanem a szerepjátékról szól a videó.

Lehet, hogy a készítők viccesnek szánták a kampányt, de a humor nagyon érzékeny műfaj. Ami az egyik embernek szórakoztató, az a másiknak kellemetlen vagy tiszteletlen lehet. Különösen akkor, amikor egy olyan témáról van szó, amely sok nő számára a mindennapok természetes, mégis sokszor nehéz része.

Marketing szempontból kétségtelen, hogy a kampány elérte, hogy beszéljenek róla. Rengeteg komment, megosztás és vita született. Ugyanakkor felmerül a kérdés: vajon ezek az emberek magára a márkára emlékeznek majd pozitív érzésekkel, vagy inkább a kialakult botrányra?

Egy márka hosszú távon nemcsak elérést épít, hanem bizalmat is. Ha egy kampány túlságosan megosztó, előfordulhat, hogy ugyan rövid időre nagy figyelmet kap, de közben elveszíti azoknak a vásárlóknak a bizalmát, akik a hitelességet keresik. Egy ilyen reklám akár azt is eredményezheti, hogy a fogyasztók másik márkát választanak, mert úgy érzik, az jobban érti az igényeiket.

Persze az is lehet, hogy a kampány pontosan a fiatalabb közönséget célozta, akik nyitottabbak az ilyen humorra, és számukra ez teljesen természetes volt. A marketingben sokszor nincs egyetlen jó válasz. Ami egy célcsoportnak működik, az egy másiknak visszatetsző lehet.

Számomra ez a kampány inkább azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a határ a figyelemfelkeltés és a hitelesség között. Mert hiába lesz egy videó virális, ha közben maga a termék háttérbe szorul, és a közönség már nem arra emlékszik, mit reklámoztak, hanem arra, hogy mekkora vita alakult ki körülötte.

A marketing egyik legfontosabb feladata nem csupán az, hogy beszéljenek egy márkáról, hanem az is, hogy pozitív kapcsolatot alakítson ki a fogyasztókkal. Hogy ez a kampány hosszú távon sikeres lesz-e, azt csak az idő és a vásárlói visszajelzések fogják megmutatni.