Az empátia gyakori hiánya az online térben
Az utóbbi időben, több cikket is olvastam az empátia hiányáról. Egyszerűen már frusztrálva érzem magam, ha átfutom a cikk alatti kommenteket. Szinte nincs egyetlen olyan sem, ami ne csatározásba fulladna. Az ember, alapjában véve társas lény, és igényli mások társaságát. Azonban nem minden esetben van ez így. Sokan nem tudnak azonosulni egyesek véleményével, tetteivel, gondolataival, és abszolút nem képesek magukat mások helyzetébe beleképzelni.
Ezekről az emberekről azt érdemes még tudni, hogy szeretnek a középpontban lenni. A kommunikáció során, gyakran terelik önmagukra a figyelmet, több dolgot is megosztanak a saját életükről, és ha szükséges képesek a másik mondanivalójába is közbevágni csak azért, hogy a saját akaratuk érvényesüljön.
Egy másik tipikus tulajdonságot is kiemelnék, amely megfigyelhető az empátia hiányos embereknél. Ez pedig nem más, mint a kritikusság. Szinte gondolkodás nélkül vágják hozzád kendőzetlen véleményüket, amely bántó, vagy sértő jellegű. Ebből pedig gyakran születik konfliktus. A valósághoz hozzátartozik, hogy meggondolatlanul beszélnek, és nem tudatosodik bennük, hogy kimondva milyen negatív töltetű hatást váltanak ki. Nem számolnak a következménnyel.
Nem vagyok nagy bulvárolvasó, de igyekszem képben lenni az aktualitásokkal, és naprakész maradni az információkkal. Egy-egy publikáció során egyre jobban tudatosul bennem, hogy miért tartunk itt. Most nem kifejezetten az íróra, vagy a magára bejegyzésre gondolok. Szimplán a hozzászólók megnyilvánulására. Van néhány tipikus helyzet az empátia háttérbe szorulása során, aminek az előfordulása nagyon gyakori. Ezekkel a megnyilvánulásokkal, szinte mindig találkozom, és gondoltam összegzem néhány pontban.
1, Nincs szimpátia
Elkönyveltük, hogy valaki nem szimpatikus, munkásságával, vagy személyiségével nem tudunk azonosulni. Ennek tudatában obszcén, trágár szavakkal tudatára is adjuk. Persze nem is kell mindenkivel azonosulni, és szimpatizálni sem kell az adott illetővel. Kulturált módon is véleményt formálhatunk.
2, Vakvágány
Bizony nemcsak az átlagemberek körében, hanem az ismertek között is van olyan, akinek valamilyen módon vakvágányra siklik az élete. Mindenki követ el ballépéseket, és azért mert ők híresebbek az átlagnál, címlapara, médiafelületekre kerülnek, még nem jelenti azt, hogy ehhez hasonló bánásmódot érdemelnek. Én azon a véleményen vagyok, hogy a hírnévvel együtt a személy vállalja a példamutató magatartást, de ez nem jelenti azt, hogy ne kerülhetnénk, egy olyan élethelyzetbe, amely által rossz döntéseket is hozunk néha.
3, Megbélyegzés
Amikor az személy megbotlik, és kivetnivaló magatartást tanúsít, azt képesek vagyunk örökre, vagy legalábbis hosszú időre megbélyegezni. Hiszen magunknak is meg tudunk bocsátani, akkor másoknak miért nem? Akiket valószínűleg nem is ismerünk hétköznapi szinten. Más az, hogy eltérő a személyes véleményünk, egy adott témát illetően. Az ítélkezés mások felett egyszerűen nem helyén való.
4, Felületesség
Amikor kialakul a teljes káosz, a hozzászólók között pedig konkrét harc alakul ki. Jön a legjobb mód a védekezésre a támadás módszer. A végeredmény pedig azon alapszik, hogy a betámadó azzal érvel, hogy azért ez a véleménye, mert az illető ilyen stílust hoz magával. Ezt láttatja, és ebből a szemszögből formál véleményt. Az a helyes, hogy a bulvármagazinok lehoznak egy cikket, egy bizonyos személyről, mely sokszor egyébként is alaptalan információkat állít. Nem felelnek meg a valóságnak. Ha nem vagy képben mások mondanivalójával, személyiségével, munkásságával, nézz utána alaposabban, kicsit gondolj bele a helyzetébe, és próbálj azonosulni vele, hogy biztos rossz példát akar statuálni? Vagy szimplán csak görbe tükröt mutat?
Amikor állítasz valamit, azt hiteles információk alapján tedd, és ne azért mert valahol olvastál valamit, amire nem is emlékszel pontosan. Ne ítélkezz mások felett, mert mindenkinek joga van úgy élni, ahogyan ő saját elképzelései szerint gondolja. Az online térnek is megvannak a maga szabályai. Azonban fontos, hogy az empátia ne kerülje el a figyelmünket. Véleményt formálni nem bűn, de bizonyos irányelvek megtartása igenis fontos. Számomra a meghökkentséget az okozza, hogy ez nem magától értetődő. Fel kell hívni rá a figyelmet, és egyes oldalaknak erre szabályzatot kell alkalmazniuk.
Te empatikusan, és megfontoltan alkotsz véleményt az online térben?
Szöveg: Jakó Judit
Képek: Pexels, Unsplash
Én is így tapasztalom, hogy egyre több az olyan ember, aki bántó, sértő hozzászólásokat ír, sokszor még csak témába sem vág. Elég gáz 🙁
Egy ilyen bejegyzés megírásán én is elgondolkoztam már. Ez a téma állandó sajnos, mert az emberek nem változnak. Bántó, sértő és direktbe írnak olyan kommenteket, amiket nem kéne. A számítógép/telefon mögül nagyon könnyen tudnak egyesek megnyilvánulni, ami rossz. Sokat lehetne még írni, de inkább csak annyival befejezem, hogy tökéletesen egyetértek minden mondatoddal! Köszönöm a bejegyzést, remélem az is olvassa, aki ilyen hozzászólásokat gyárt és magába is néz…..
Nagyon tetszett ez a bejegyzésed, hasonlót már írtam én is a Negatív kritikákkal illetően. Az a baj, hogy nagyon a modern, internet és az okos telefonok világát éljük. Azzal nem is lenne baj, hogy az ember elmondja a véleményét, de sajnos nagyon sok olyan ember van, akik szeretnek belekötni a másik véleményébe és lealacsonyítani, butának és kicsúfolni, mintha egy játszótéren lennénk vagy inkább egy óviban. A legtöbb ilyen hozzászólásokat gyakran a facebook hozzászólásait látom, olvasom, akiket lehetne kategóriázni rendesen, de itt nem fogom megtenni, mert szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy mibe is tudja magát a legjobban kategóriázni. :’D Mindenkinek lehet egy sajátos véleménye, sőt vannak tapasztalataink amiket megosztunk, de sokszor nem értem és nem értettem sose, hogy miért kell belekötni a másik véleményébe? Mire jó ez? Sose értettem. Szóval szörnyű és ez egyre rosszabb lesz….
Az ilyen bejegyzések kellenek 👏 Teljesen egyetértek veled 😉 Egyre durvábbak az emberek egymásal ami nem jó 😔