Fodor Marcsi-Neset Adrienn: 50 elszánt magyar Nő

Lassan, már az év közepénél járunk, de sajnos csak most sikerült befejeznem egy könyvet teljesen. A választásom az 50 elszánt magyar nő című kötetre esett. Sokat gondolkodtam, hogy mi az, amit valójában szívesen lapozgatnék. Ami ténylegesen érdekel, leköti a figyelmem, és nem mellesleg tanulságos is. Több magazint, és cikket olvasok, viszont a könyvekkel kicsit hadilábon állok. Főleg a manapság „divatos” szerelmes kötetekkel.  A túlfűtött érzelmükkel, és szexualitásukkal, nem tartoznak a kedvenceim közé.

Én másfajta olvasmányokat kedvelek, amelyek hasznosak, értéket képviselnek, és mondanivalóval rendelkeznek. Az 50 elszánt magyar nő nagyon kedves lett számomra. Olyan nőket ismerhettem meg, akikről kevés, vagy esetleg semmilyen információval nem rendelkeztem. Igazán inspiráló, egyedi személyiségeket. Bár, elsősorban talán gyermekkönyv kategóriába tudnám sorolni, egy könnyed, és sokszínű olvasmánynak találtam, amely minden korosztály számára ideális lehet.

Az 50 elszánt magyar nő szinte beszippantott, és azt az érzetet keltette bennem, hogy szívesen olvasnám tovább. Talán egyszer számíthatunk egy második kötetre, amely további inspiráló nőkkel, és az ő munkásságukkal lesz megtöltve.

Fodor Marcsi, aki a könyv egyik szerzője, válaszolt néhány kérdésemre.


Fodor Marcsi: 50 elszánt magyar Nő
 Mesélnél egy kicsit magadról, illetve a szakmai munkásságodról?

Magyar-művészettörténet- kommunikáció-esztétika szakot végeztem az egyetemen, és már huszonévesként elkezdtem a női irodalom-művészet témakörével foglalkozni. Hihetetlenül érdekesnek és egyben igazságtalannak találtam már akkor is, hogy alig van olyan összefoglaló mű, ahol a női alkotók is megjelennének. Főleg mert elég egy kicsit megkapargatni a hivatalos kánont, mindig kiderül, hogy nagyon is voltak, csak épp az utókor elfelejtette őket, vagy a hivatalos történetírás jelentéktelennek találta munkáikat. Pedig nagyon is fontos lenne, hiszen ha kizárjuk őket, a történelem fele, a nőkkel foglalkozó, árnyékban marad.

Az angolszász piacon már évtizedek óta nagyon sok kifejezetten nőkkel foglalkozó tudományos elemzés jelent meg, és én lelkesen olvasom, gyűjtöm ezeket a könyveket. Elképesztően izgalmas műveket lehet találni, egészen újfajta történelem megközelítést láthat az ember, ha elfordul kicsit a hivatalos “háborús” történeti megközelítéséből. Ráadásul a magánélet, a női sorsok, a háztartások, a konyhaművészet, a divattörténet kutatása mind-mind sokkal közelebb áll a mai diákokhoz, mint az, ami jelenleg a történelemkönyvekben szerepel.

Újságíróként közel 30 éve írok ilyen művészettörténeti-művelődéstörténeti témákat, elsősorban a Nők Lapja Évszakokba, vagy a Nők Lapja Caféra, de voltam a Nők Lapja Egészség szerkesztője is. Harmadik gyerekem születése után, tíz éve költöztünk Angliába (akkoriban írtam a 3gyerekkel-irany-anglia.blogspot.com című blogot) aztán abból Spanyolország lett, aztán Magyarország, aztán újra Anglia.

Hihetetlen sok előnye volt a sok ország váltásnak – nem csak a gyerekek lettek sokkal nyitottabbak, de nekünk, felnőtteknek is jót tett, hogy annyiféle kultúrával találkoztunk. Izgalmas volt belülről látni más társadalmak működését, megismerni, hogyan másként is működhet az oktatás, az iskola, a könyvkiadás vagy akár a múzeumok.

Milyen indíttatásból jött létre a könyv?

Mivel a gyerekeim három nyelven is olvasnak, szerencsés voltam, mert bárhová is vetett minket a sors, mindenütt fantasztikusan jó könyveket tudtam a kezükbe adni. Ezek között sok olyan volt, ami híres emberek és kifejezetten híres nők életével foglalkozott és külföldön ez az iskolai tananyagnak is sokkal nagyobb része.

Magyarul viszont 2018-ban, amikor a könyv elkészült semmi nem volt még, amit olvasgathattak volna. Neset Adrienn szerzőtársammal együtt ez volt a legfőbb motivációnk, amikor a könyv megírását elhatároztuk, mert ő, hasonlóképp hozzánk, szintén sokféle országban lakott a családjával. Amikor 2015 táján pont egyszerre voltunk otthon egy rövid ideig, gyakran beszélgettünk arról, hogy kellene egy ilyen könyv nekünk, magyaroknak is, hiszen tudtuk, a mi hazánk sem szűkölködik tehetséges, izgalmas nőalakokban.

Mennyi idő alatt készült a teljes könyv?

Szerencsések voltunk, mert amikor rátaláltunk a Kolibri Kiadóra, ők rekordsebességgel igent mondtak az ötletre, és elképesztő iramot diktáltak, mert azt akarták, hogy mihamarabb a polcokon legyen. Háromhavi nagyon feszített munkánk volt az írásban – de mindez természetesen csak úgy jöhetett létre, hogy akkor már Adrienn is, én is több éve foglalkoztunk női témákkal, női hősökkel. De nyilván nem működhetett volna az egész, ha nem vagyunk nagyon jó barátnők, és nem gondolkodunk teljesen egyformán ezekről a kérdésekről. A közös munka során az egyetlen gondot tényleg csak az jelentette, hogy leszűkítsük az eredetileg százas listát a felére. Merthogy senkinek ne legyen kétsége: ötvennél jóval több izgalmas nőalak él és élt kis hazánkban, akikből simán kijönne egy második kötet!

 Mennyire vagy elégedett a végkifejlettel?

Nagyon szerettem az elkészült könyvet – a tördelést, az illusztrációkat, a címlapot. Rátkay Kornél egészen különleges érzékenységgel nyúlt a témához, és szerintem elképesztően jól megfogta minden egyes nőalak esszenciáját. Ha az ember a könyv rajzai után beüti a Google keresőjébe a hősnőinket, akkor látni fogja, mire gondolok.

 Milyenek a visszajelzések?

Bár eredetileg gyerekkönyvnek szántuk és a mi fejünkben az olvasó egy felsős gyerek volt, felnőttek is gyakran írnak nekünk arról, mennyire beszippantotta őket a könyv. Arról, hogy igazi példaképekre találtak, és hogy bárcsak már iskolás korukban is tudtak volna arról, hogy ennyiféle női életút létezhet. A változatosság egyébként nagyon is szándékos válogatás eredménye volt. A női sikereknek van egy hagyományos útja – sportoló, író viszonylag régóta lehet egy nő is. De mi szerettük volna, ha a sokáig kevésbé nőiesnek számító tudományos pálya is reprezentálva lenne, és kifejezetten kerestük azon hősnők kalandjait, akiket eltanácsoltak választott hivatásuktól, arra hivatkozva, hogy korábban ilyet nő még nem csinált, és elsőként az adott szakmában extra nehéz kihívásokkal kezdett szembenézniük, legyen szó karmesterről, ügyvédről, haditudósítóról vagy orvosról.

Az említettek közül vannak esetleg személyes kedvenceid?

Sok kedvencem van, de a legizgalmasabbnak azokat a nőalakokat tartom, akik nem csak Magyarországon, de világszerte is elsők voltak valamiben. Velük különösen igazságtalanul bánt a sors, mert a nemzetközi híres nőket összefoglaló válogatásokban is ott lenne a helyük. Elsőségük méltatlanul lett elfelejtve. Jellemzően sajnos az angolszász mesekönyvek inkább az angol-amerikai hírességekkel foglalkoznak, Európa hősnőivel már jóval kevésbé foglalkoznak, és a kelet-európai női sorsokat pedig már teljesen kihagyják. Így lett például világszere Florence Nightingale az első katonai kórház megalapítója – pedig a mi Kossuth Zsuzsánk több évvel megelőzi őt. De magyar volt a világ első női nagykövete is, Schwimmer Rózsa. Orczy Emma is méltán lehetne világhírű, hiszen ő alkotta meg az első álarcos szuperhőst, a Vörös Pimpernelt. És hiába a világ legjobb női sakkozója Polgár Judit, valahogy mégsem találkoztam még a nevével az angol gyerekkönyvekben.

Judit

Judit vagyok 28 éves. Több blogot is írtam már, illetve korábban, és jelenleg is íróként tevékenykedem. Szépségápolás, utazás, életmód kategóriában, indítottam el az oldalam, és egy interjú rovattal is bővült a felületem. Szeretek a mindennapokból, egy-egy élethelyzetet kiragadni, megvizsgálni, feldolgozni.

Ajánlott cikkek

Leave a Reply

X
%d bloggers like this: